Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téri épülete Budapest első neoreneszánsz műemléke, 1865-ben adták át. Gróf Széchenyi István 1825-ben ajánlotta fel egyéves jövedelmét Magyarország első tudományos akadémiájának megalapítására - többek között ezért tanítják nevét a történelemkönyvek, mint a legnagyobb magyarét.

A Lánchíd pesti oldalán fekvő Széchenyi tér északi részén magasodó épület tervezője a berlini Friedrich Stüler volt, akit a világ a porosz király hivatalos udvari építészeként ismert. Érdekesség, hogy a második és harmadik szint közötti felirat - az Akadémia neve - végén eredetileg volt egy pont, az akkori helyesírásnak megfelelően. A pontot azt követően távolítottak el, hogy az Akadémia hozott egy nyelvtani szabályt, miszerint címek és elnevezések után nem teszünk pontot. Az épületben számos időszaki kiállítást, Dísztermében pedig komolyzenei koncerteket rendeznek.