Dohány utcai zsinagóga

A Dohány utcai Zsinagóga a világ második legnagyobb zsinagógája. 1854 és 1859 között építtette a pesti neológ zsidó közösség, tervezője a bécsi Ludwig Förster. A zsinagóga belső tereit részben Feszl Ferenc tervezte. A sík mennyezetű belső térben csaknem háromezer hívő számára van hely: a földszinten 1497 férfi, a két emeleti karzaton 1472 női ülés található.

A pesti belváros keleti részén, a forgalmas Kiskörút – Wesselényi utca – Dohány utca kereszteződésénél fekvő épületegyüttes mór stílusban épült, bizánci és gótikus stílusjegyekkel. A nyugati homlokzat faragott díszköves ívelt ablakai és téglái Budapest heraldikai színeit hordozzák (kék, sárga és vörös). A főkapu mellett két 43 méteres, aranybevonattal díszített réz hagymakupolás torony magasodik.

Az eredeti zsinagógaépületet 1939-ben a nyilaskeresztes párt aktivistái súlyosan megrongálták. A II. világháború idején istállónak használták, de német rádióadók bázisául is szolgált. Mai fő részei a Zsinagóga, a Zsidó Múzeum (Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a Hősök Temploma, a Raoul Wallenberg Emlékpark és a Zsidó Temető. Ez utóbbi jelenléte szokatlan, hiszen a zsidó vallási előírások kifejezetten tiltják, hogy halottaikat az imádság helye közelébe vagy mellé temessék. Létrejötte tragikus történelmi okokkal magyarázható: a II. világháború alatt, 1944-45 telén a zsidó gettóban annyian haltak meg rövid idő alatt, hogy több mint kétezer holttestet a zsinagóga udvarán hantoltak el.

Az épület jelentős károkat szenvedett Budapest második világháborús ostroma alatt. Ekkor még csak a legszükségesebb felújításokat végezték el rajta, de Budapest jócskán megfogyatkozott zsidó közössége a rendszerváltásig is ide járt a szertartásokra. 1991-től egészen 1996-ig felújítás alatt állt, ekkor építették hozzá a már említett Raoul Wallenberg emlékparkot, melyben egy alumínium szomorúfűzfa áll, leveleibe a vészkorszak egynémely áldozatai neveit vésték. Négy márványtáblán olvashatjuk annak a 240 nem zsidó magyarnak a neveit, kik a Holokauszt során – életüket is kockáztatva – zsidókat mentettek meg („Világ Igaza” cím).

Ma a Dohány utcai Zsinagóga Budapest egyik legszebb épülete és fő turistalátványossága, valamint a magyarországi a zsidó közösség legjelentősebb zsinagógája.