Várkert Bazár

A Várkert Bazárt Ybl Miklós tervezte, és 1875 és 1883 között épült. Az épületegyüttes, amelyet Erzsébet, Magyarország királynőjének kedvére építettek, kiemelt jelentőségű műemlék, és 1987 óta a világörökség része.

A Várbazár közepén hat méter magas árkádsor található, ennek két oldalán a királyi őrök és a kiszolgáló személyzet három lakóépületben kapott helyet, a komplexumban pedig néhány prominens műterem is helyet kapott. művészek. Fessler Leó és Huszár Adolf készítették szobraikat, míg Than Mór és Scholz Róbert itt festették falfestményeiket.

A Várkert Bazár állapota a múlt század elején kezdett romlani és a második világháború alatt súlyosan megrongálódott, 1996-ra már a világ száz legveszélyeztetettebb nemzeti emlékműve közé tartozott.

A felújított épületegyüttes megőrizte az Ybl Miklós által tervezett homlokzatot, míg az új tereket a modern építészeti terveknek megfelelően állították helyre. A Vízhordó lépcsője mellett mozgólépcső épült, amely összeköti a korábban elválasztott budai várat a Duna folyópartjával. Az Északi Gárda palotájában kiállítótermek és előadóterem található. Az Északi udvart úgy alakították ki, hogy közösségi térként és a szabadtéri kulturális rendezvények helyszínéül szolgáljon.

A Várbazár teraszain létrehozott királyi kertek között barokk, neobarokk, neoreneszánsz kert, valamint angol tájképi, egyházi és világi kert is felfedezhető.