Szabadság-szobor

A 36 méter magas Szabadság-szobor eredetileg a Budapest náci uralom alól a szovjet csapatok általi felszabadításának emlékére emelték 1947-ben, és Felszabadulási Emlékműnek hívták.

Tervezője Kisfaludy Stróbl Zsigmond. Felállításáról már hetekkel az ostrom befejezése után határoztak, az erről szóló külön törvényt 1945 szeptemberében hozta meg az Országgyűlés. A Gellérthegy tetején álló emlékmű a budapesti látkép egyik legmeghatározóbb képe, sokak szerint mára Budapest védjegyévé vált. Az 1990-es politikai rendszerváltozással egy időben az emlékmű is sokat változott: az eredetileg a fő nőalak előtt álló szovjet katonát a Szoborparkba vitték át és a szovjeteket dicsőítő feliratokat eltávolították, az elesett katonák névsorával együtt. A ma olvasható szöveg: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.” Mai mellékalakjai közül a legszebb a fasizmust jelképező sárkányt karddal megölő szoboralak.
Érdekesség, hogy a szobrot a budapesti polgármesteri hivatal eredetileg a mai Haydn-parkba tervezte megépíteni, és csak 8-10 méteres lett volna. Vorosilov szovjet marsall nyomására döntöttek a Gellért-hegyi helyszín és a közel 36 méteres magasság mellett.